A tervezett ütemben csaknem kilencven évig tartana a magyar otthonok felújítása
A kormány a 2027-ben induló Wekerle Plusz programtól várja, hogy az energiahatékonysági korszerűsítések révén később mérsékelhető legyen a rezsivédelem költsége. A terv évente 30 ezer otthon felújítását támogatná: 15 ezer családi házét és 15 ezer társasházi lakásét, vissza nem térítendő forrással és kedvezményes hitellel. A cél a lakossági energiafelhasználás csökkentése, ám a tervezett ütem messze elmarad a tényleges szükséglettől.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint mintegy 2,6 millió lakóingatlan szorulna energetikai korszerűsítésre. Évi 30 ezer felújítással a teljes lemaradás felszámolása hozzávetőleg 87 évig tartana, vagyis a négyéves program az igény kevesebb mint 5 százalékát fedné le. Más iparági becslések 3,7 millió felújítandó ingatlannal számolnak, ami a klímasemlegességi célokhoz évente több mint 100 ezer korszerűsítést tenne szükségessé.
A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös adatai alapján a régi családi házak fajlagos energiaigénye átlagosan több mint kétszerese a panellakásokénak, ezért a támogatás hatékonysága nagyban függ attól, mely épületeket választják ki. A gyorsítást az építőipari munkaerőhiány is nehezíti: megfelelő számú energetikus, tervező és szakmunkás nélkül a kereslet növekedése drágulást és hosszabb várakozást okozhat.
A hitelhez szükséges önerő és hitelképesség miatt éppen az alacsony jövedelmű, rossz állapotú vidéki otthonok lakói maradhatnak ki. Eközben a 2027-es költségvetés 1165 milliárd forintot irányoz elő a rezsicsökkentés fenntartására, amelyből a javaslat szerint a korszerűbb otthonokban élők is jelentős mértékben részesülnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔