Csak így lehet eltemetni a kutyát a kertben
Egy elpusztult házi kedvenc elvesztése után a kertes házban élőkben gyakran felmerül, hogy saját telkükön temessék el a négylábút. A hatályos jogszabályok értelmében erre lehetőség van, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint azonban szigorú környezetvédelmi és közegészségügyi előírásokat kell betartani. A 2008. évi XLVI. törvény alapján az állat tulajdonosa köteles saját költségén gondoskodni a tetem megfelelő kezeléséről. A kedvtelésből tartott állatok elföldelésének szabályait a 45/2012. VM rendelet határozza meg, amely rögzíti, hogy az elföldelés kizárólag a gazda saját tulajdonú ingatlanán végezhető el, és ott évente legfeljebb 100 kilogramm össztömegű állati tetem helyezhető végső nyugalomra.
A talajvíz védelme érdekében a jogszabály pontos távolságokat határoz meg: a temetés kizárólag olyan területen engedélyezett, ahol a talajvíz legmagasabb szintje legalább 1,5 méterre van a felszíntől. A sír mélységét úgy kell kialakítani, hogy a tetem és a talajvízcsúcs között minimum egy méter távolság maradjon, emellett a sírhelynek legalább 1,5 méterre kell lennie a szomszédos telekhatártól.
A kerti elföldelésen túl más jogszerű opciók is léteznek. Az egyik leggyakoribb megoldás a szakosodott, engedéllyel rendelkező szolgáltatóknál elérhető hamvasztás, ahol a gazdák urnában kérhetik vissza az állat hamvait; ez az eljárás a kutya súlyától függően több tízezer forintos alapdíjjal és az urna költségével jár. Emellett a jogszabályi kereteknek megfelelően hatósági engedéllyel működő kisállattemetők is igénybe vehetők az országban.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔