A demokraták megszerezték a Kongresszust, az iráni háború lezárását ígérik
A keddi félidős választáson a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban többséget szereztek, több olyan, korábban biztosan republikánusnak számító államban is, mint Kansas, Texas, Iowa és Észak-Karolina. Kansas csaknem egy évszázad után választott ismét demokrata szenátort, Michigan pedig az ország első muszlim szenátorát küldte Washingtonba. Georgia első fekete női kormányzóját, New Hampshire pedig első nyíltan meleg szenátorát választotta meg – mindannyian a Demokrata Párt jelöltjei voltak.
A vereség egyik fő okaként J.D. Vance alelnök az iráni háború miatt kialakult elégedetlenséget nevezte meg. Az Egyesült Államok és Izrael február végi csapásai óta rekordmagasságba emelkedtek az üzemanyagárak, és egy szeptemberi Economist/YouGov-felmérés szerint az amerikaiak több mint egyharmada az inflációt és a megélhetési költségeket tartotta a legfontosabb ügynek. A Moody’s Analytics közgazdászai szerint egy átlagos háztartás kiadásai mintegy 2000 dollárral nőttek, miközben az egészségügyi termékektől a számítógépekig több áru ellátási lánca is akadozik.
A január 3-án hivatalba lépő kongresszusi többség korlátozná a háború katonai finanszírozását, felülvizsgálná a vámokat, és vizsgálatokat indítana Donald Trump kormányzatának feltételezett korrupciós ügyeiben, akár Pete Hegseth védelmi miniszter leváltását is kezdeményezve. A demokraták száznapos terve az élelmiszerárak csökkentését és az egészségügyi programok megszorításainak visszafordítását is tartalmazza. Külpolitikai céljaik között a NATO-val való kapcsolat javítása, Ukrajna támogatása, a latin-amerikai hajócsapások korlátozása, valamint a technológiai és mesterségesintelligencia-szektor szigorúbb szabályozása szerepel. A megvalósítást azonban Donald Trump vétófenyegetései és a várható politikai konfliktusok nehezíthetik.