Argentína és az Egyesült Királyság összecsap a Falkland-szigeti olajfúrás miatt hamburgi tárgyaláson
Argentína a hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Bíróságon (Itlos) azt kéri, függesszék fel a Falkland-szigetek partjai előtti olajfúrást. A kétnapos meghallgatás a North Falkland-medencei Sea Lion-projekt miatt indult, amelyet az izraeli Navitas és brit partnere, a Rockhopper visz; a terv a szigetek egy főre jutó GDP-jét akár megháromszorozhatná. Buenos Aires szerint Nagy-Britannia engedélye mélyíti a szuverenitási vitát, amely 1982-ben háborúhoz vezetett: 649 argentin és 255 brit katona, valamint három szigetlakó halt meg. Javier Oyarzábal, az argentin külügyminisztérium főkormánytanácsosa a kameruni Maurice Kamga bíró elnökölte tanács előtt azt mondta, a körülbelül 3400 lakosú, brit tengerentúli területként kezelt, Argentínában Malvinasnak nevezett szigetcsoport brit polgárainak nincs joguk eldönteni, melyik államhoz tartoznak a szigetek; a források a 46 millió argentiné, köztük az 1247 ott született lakosé. A fúrásból származó bevétel szerinte a de facto brit ellenőrzést fenntartó katonai jelenlétet finanszírozná. Az Egyesült Királyság – állítja Argentína – nem tárgyal, közben egyoldalúan lép: a brit kormány márciusra engedélyezné a fúrást. Javier Milei elnök törvénytelennek minősítette a projektet; Buenos Aires 1976-os ENSZ-határozatra hivatkozik, és ideiglenes intézkedést kér a fúrás leállítására. Környezeti katasztrófa esetén a 12 700 kilométerre lévő Egyesült Királyság helyett Argentína viselné a következményeket, a térség kereső-mentő körzete is az övé. A szigeteken a halászat gyengülése miatt vagyonalapot látnának a projektben. Anna hercegnő hétfőn Port Stanley-be érkezett; kedden Ellie Reeves brit főügyész volt jelen, és azt állította, Argentína a szuverenitást akarja az 1982-es ENSZ-tengerjogi egyezmény alapján létrehozott Itlos előtt perelni. Ez az első alkalom, hogy a Falklandok érdemi ügyei nemzetközi bíróság előtt szerepelnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔