Rekordhőség sújtotta Nyugat-Európát a nyáron
A Copernicus uniós klímamonitoring-szolgálat jelentése szerint Nyugat-Európában 2026 nyarán, júniustól augusztusig, a felszíni levegő átlaghőmérséklete 2,5 Celsius-fokkal haladta meg az előző évtized átlagát. A térségben ez volt a legforróbb nyár a mérések kezdete óta, miközben Európa egészében a harmadik legmelegebb nyarat regisztrálták. Június és augusztus között Nyugat-Európa legalább 60 százalékán 17 napon keresztül 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet; 2003-ban ugyanez 11, 2025-ben pedig hét napon történt meg.
A jelentés szerint a kontinens több mint felét 13 napon át „nagyon erős” hőstressz terhelte, amely 38 Celsius-foknál is melegebbnek érződött. A nyárias idő már május végén, egy szokatlanul erős hőhullámmal elkezdődött, és szeptemberben is folytatódott. A visszatérő hőség, aszály és bozóttüzek tízezrek halálához járultak hozzá, tönkretették a termést, valamint vízellátási, közlekedési, energiaellátási és egészségügyi zavarokat okoztak.
Az európai tengervíz felszíni hőmérséklete szintén rekordot döntött, a folyók nyári vízhozama pedig több mint három évtizede nem látott mélypontra süllyedt. Szeptember végéig 680 ezer hektár égett le, ami a harmadik legrosszabb érték a feljegyzésekben. A tüzek füstje 30 százalékkal több finom részecskét juttatott a levegőbe, mint az előző húsz év átlaga. A szakértők szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetése által felerősített klímaváltozás miatt a kormányoknak árnyékolással, városzöldítéssel és az egészségügyi intézmények hűtésével kellene alkalmazkodniuk.