Alberta Kanada jövőjéről és egy újabb függetlenségi referendumról szavaz
Alberta választói arról szavaznak, hogy a tartomány maradjon-e Kanada része, vagy induljon el egy második, kötelező erejű függetlenségi referendum felé. A kérdés mögött az a régi sérelem áll, hogy egyes albertaiak szerint Ottawa méltánytalanul kezeli a tartomány pénzügyi kapcsolatát Kanadával, és akadályozza a hatalmas fosszilisenergia-készletek teljes kiaknázását. A referendum azonban nem osztja ketté egyszerűen a politikai tábort: Jason Kenney és Rachel Notley, akik eltérő politikai oldalról érkeztek, közösen kampányoltak Kanada egysége mellett.
Danielle Smith tartományi miniszterelnök korábban úgy vélte, nincs szükség népszavazásra, ám saját Egyesült Konzervatív Pártján belüli nyomásra mégis kiírta azt. Függetlenségpárti kampányt nem vállalt, és júniusban úgy becsülte, hogy az elszakadás átmeneti költsége körülbelül 400 milliárd kanadai dollár, az új állam működésének megkezdése pedig évente további 25–50 milliárd dollárba kerülhet. Ezért saját támogatói közül is többen a mozgalom elárulásával vádolták. Az ellenzők a Calgaryi Egyetem közpolitikai intézetének becslését idézik, amely szerint az elszakadás ötéves költsége akár 170 milliárd dollár is lehetne, hosszabb távon pedig kiszámíthatatlan maradna.
Mark Carney miniszterelnök Calgaryban és Edmontonban kampányolt az egységes Kanada mellett, és a bizonytalanság gazdasági kockázataira figyelmeztetett. Kiemelte a tartomány számára fontos terveket, köztük egy Csendes-óceánhoz vezető vezetéket, amely növelhetné az albertai kőolaj ázsiai exportját. A szavazás előtt a szeparatista oldalt belső rivalizálás és megosztottság is gyengítette.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔