Januártól sávos reklámadó terheli a médiacégek bevételeit
Január 1-jétől ismét tényleges fizetési kötelezettséget jelenthet a reklámadó a magyar médiapiacon. Az új rendszer sávosan, a médiatermékek éves reklámbevételéhez igazodva működik: az első 500 millió forint után 0 százalék az adó, az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrészre 2,5, a 10 és 40 milliárd közötti részre 4,5, a 40 milliárd forint feletti bevételrészre pedig 7,5 százalékos kulcs vonatkozik.
A Magyar Reklámszövetség szerint nem egyértelmű, hogyan érinti majd a szabályozás a globális technológiai vállalatokat. Ezek a cégek a magyar reklámköltések közel 40 százalékát szerzik meg, szolgáltatásaikat azonban jellemzően nem magyar adóalanyként, hanem más uniós tagállamokból értékesítik. Az MRSZ ezért attól tart, hogy a teher elsősorban a hazai médiapiaci szereplőket sújtja, és tovább rontja azok versenyképességét.
A szakmai szervezet azt is kifogásolja, hogy az adó az árbevételt terheli, így veszteséges működés mellett is fizetendő lehet. A reklám- és médiaszektor szereplői emellett társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát és foglalkoztatási terheket is viselnek. A reklámadót 2014-ben vezették be, de 2019 óta gyakorlatilag 0 százalékos kulccsal működött; az új szabályozás ezt a gyakorlatot szüntetheti meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔