A gázai palesztinok félelemmel nézik az októberi izraeli választásokat
Október 27-én Izraelben nemzetgyűlési választást tartanak; a gázai és a megszállt Ciszjordániában élő palesztinok nem szavazhatnak, de sokan követik a kampányt, mert az a gázai politikát is alakítja. A 2023 októberében indult háború több mint 70 ezer életet követelt.
A 30 éves Maryam al-Dabala mintegy 14-szer kényszerült költözni. Attól tart, hogy ha Benjamin Netanyahu szélsőjobboldali kormánya marad, folytatódik a kényszerű kitelepítés a Gázai övezeten kívülre is. A legrosszabbnak egy Itamar Ben-Gvirhez hasonló miniszterekkel támogatott Netanyahu-kormányt tartja a segély, a gyógyszer és az alapvető szükségletek hiánya miatt. Sokan nem hiszik, hogy az éllovas Gadi Eisenkot, a Yashar párt vezetője javítana: a háború első nyolc hónapjában Netanyahu kormányának tagja volt, támogatja a ciszjordániai településeket – a nemzetközi jog szerint jogelleneseket –, és ellenzi a kétállami megoldást.
Az október 10-i „tűzszünet” óta legalább 1399 palesztin meghalt és 4863 megsebesült. A 65 éves Osama al-Arbaei több mint tucatszor költözött, gázavárosi otthonát bombatalálat érte, kilenc családtagja meghalt; iskolai menedékhelyen él. Egy doboz paradicsom 20 vagy 50 sékel (6,63–16,59 dollár), neki 2 sékel sincs; Gázában marad. Az 59 éves özvegy, Umm Mohammed Khalil az északi Sejk Zayed negyedből Gáza városába menekült, 19 családtagot tart el, fia és veje eltűnt. A kormányok között kevés különbséget lát; a drónok zúgása riadalmat kelt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔