Tovább a PegaPollra
PEGAPOLL · HÍREK

Lehet, hogy mégsem az Arnolfini házaspár látható Van Eyck leghíresebb festményén

Múlt-kor · 2026-11-16
🤖 AI-generált tartalom — A címet és az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette automatikusan, emberi szerkesztői átnézés nélkül.

Jan van Eyck 1434-es Arnolfini házaspár című festménye a 15. századi flamand művészet egyik legismertebb és legvitatottabb alkotása. A londoni National Gallery Van Eyck-portrékat bemutató kiállításának katalógusában megjelent tanulmány szerint a képen valójában a festő és felesége látható. A The Art Newspaper szerint a felvetés nem teljesen új, a részletes bizonyítási kísérlet azonban éles vitát váltott ki. Stephan Kemperdick, a berlini Gemäldegalerie kurátora a hangsúlyos „Johannes de eyck fuit hic 1434” (Jan van Eyck itt volt, 1434) feliratra alapoz, amely szerinte fizikai kapcsolatot teremt a művész és a férfi alakja között. Az ágy támláján, a női fej közelében faragott Szent Margit-ábrázolást a feleségre, Margareta van Eyckre utaló jelnek tartja, és gyűjteményük azonos férfit mutató Van Eyck-portréjáról is elhagyta az Arnolfini nevet.

Az Arnolfini-azonosítás 16. századi leltáron nyugszik: W. H. James Weale az 1860-as években Ausztriai Margit Habsburg-németalföldi kormányzó francia nyelvű jegyzékében a „hernoul le fin” kifejezést a luccai, Brüggében tevékenykedő Arnolfini kereskedőcsalád nevének torzulásaként olvasta. Kemperdick szerint ez inkább gúnynév lehet, „megcsalt csalóra” utalva, mert a késő középkorban sokan zsánerképnek, nem portrénak látták a művet. Emma Capron és Nicholas Flory, a National Gallery kurátorai ezt elutasítják: Margaretáról 1439-ből fennmaradt, egyértelműen azonosított portré a brüggei Groeningemuseumban (a londoni tárlaton is szerepel), szürkéskék szemmel, míg az Arnolfini-kép nőalakjának szeme barna. Till-Holger Borchert és Maximiliaan Martens is a luccai család mellett marad.

Van Eyck (1390 körül – 1441) Jó Fülöp burgundi herceg udvari festője volt. A kép 1842 óta Londonban van; a hűséget jelképező kutya és a mindent látó isteni szemet szimbolizáló domború tükör iskolapélda. Giovanni di Arrigo Arnolfini a készítéskor még nőtlen volt, Giovanni di Nicolao felesége pedig már halott. A „Van Eyck: The Portraits” kiállítás 2027. április 11-ig mind a kilenc fennmaradt fatáblás portrét összegyűjti; a galéria hivatalosan kitart az eredeti azonosítás mellett. Ha Kemperdicknek igaza lenne, az a múzeum 1433-as, feltételezett önarcképként kezelt Van Eyck-képének besorolását is érvénytelenítené.

Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔
Forrás: Múlt-kor · innen ahirlevel.hu

Kapcsolódó hírek