Megosztja Európát, érdemes-e közvetlenül tárgyalni Putyinnal
Európában egyre sürgetőbb kérdés, hogy ki és milyen felhatalmazással tárgyaljon közvetlenül Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lezárásáról. Mivel az európai kormányok nem tudtak közös képviselőt kijelölni, több ország saját diplomáciai csatornát épít Moszkva felé. Ez azonban könnyen összehangolatlan kezdeményezésekhez és nyilvános vitákhoz vezethet.
Ezt mutatta Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök 90 perces, keddi telefonbeszélgetése is Vlagyimir Putyinnal. A két vezető szerint Ukrajna érdekében kezdeményezték a kapcsolatfelvételt, és előzetesen tájékoztatták a szövetségeseket. Mette Frederiksen dán miniszterelnök azonban bírálta az önálló akciót, mert Koppenhágával nem egyeztettek, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök pedig azt kifogásolta, hogy őt sem értesítették előre.
A nézeteltérés azt jelzi, hogy miközben Európa alapvetően egységes Ukrajna támogatásában, nincs egyetértés a Putyinnal való kapcsolatfelvétel időzítéséről és vezetőjéről. Støre a Barents-tenger halállományának kezelését és a közös határ biztonságát is felhozta, Stubb pedig a félreértések megelőzését említette. Közben brit, francia és német diplomaták, valamint Emmanuel Macron tanácsadója is kapcsolatot tartott orosz tisztségviselőkkel. A vita különösen éles, mert a következő béketárgyalási fordulót jövő hónapban Abu-Dzabiban várják, és Európa attól tart, hogy háttérbe szorulhat a kontinens biztonságáról szóló egyeztetéseken.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔