Nincs egyértelmű győztes Új-Zéland szombati választásán, koalíciós tárgyalások következnek
Új-Zéland szombati választásán nem született egyértelmű győztes, a két nagy párt vezetője koalíciós tárgyalásokra készül. Christopher Luxon jobbközép Nemzeti Pártja az előzetes eredmények szerint 42 képviselői helyet szerzett, ezzel a legnagyobb erő, de 19 hellyel elmarad a kormányalakításhoz szükséges egyszerű többségtől. Az ACT-tel és a New Zealand Firsttel együtt szűk előnyt érhetnének el a baloldali blokkal szemben, ha megállapodás születik. Chris Hipkins ellenzéki vezető, akinek Munkáspártja 36 helyet kapott, nem ismerte el a vereséget: szerinte a következő kormány alakja még egy ideig bizonytalan marad. Luxon kemény küzdelemként méltatta a versenyt, Hipkins szerint a nép szólalt meg, csak tovább tarthat kideríteni, mit mondott, és a következő parlamentnek kompromisszumra és közös nevezőre lesz szüksége.
A kampányt a megélhetési költségek és a munkanélküliség alakította. A szavazatok több mint 99 százalékát már összesítették, a Nemzeti Párt és a Munkáspárt fej-fej mellett áll a szavazatarányban; a két nagy párt együttes támogatása történelmileg alacsony, körülbelül 60 százalék. Utánuk a Zöldek, az ACT, a New Zealand First, a centrista Opportunity és a māori érdekeket képviselő Te Pāti Māori következnek. Az Opportunity először lépte át az 5 százalékos küszöböt; Qiulae Wong vezetője szerint mindkét oldallal hajlandók együttműködni, de először azzal a párttal tárgyalnának, amely a legtöbb helyet szerzi. Andrew Geddis, az Otagói Egyetem választójogi szakértője szerint a párt „wildcard” szereplőként döntheti el, melyik blokk kormányozhat, és a különleges szavazatok – a választókerületen kívül, köztük külföldön leadott voksok – háromhetes feldolgozása finom különbségeket hozhat. A hivatalos eredményt november 27-ig várják. A Zöldek néhány százalékponttal erősödtek; programjukban szerepel, hogy a két nagy élelmiszerláncot üzletek eladására kényszerítenék, állami boltok létrehozásához. Julian McCrann, a Roy Morgan közvélemény-kutatási vezetője szerint sokaknak a megélhetés volt a fő kérdés, és Luxon három évvel ezelőtti gazdasági ígéretei sokak szerint nem teljesültek. A vegyes arányos rendszerben a választóknak két szavazatuk van: egy a körzeti képviselőre és egy a pártra, ezért a kormányok többnyire koalíciók.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔