Nem kizárólag a különélő szülő fizetése határozza meg a gyermektartást
A gyermektartásdíj nem automatikusan a különélő szülő fizetésének 20 százaléka. Magyarországon 2026-ban sincs minden gyermekre érvényes egységes minimumösszeg vagy kötelező havi tarifa, mert a bíróság az adott család körülményei alapján határoz. A Polgári Törvénykönyv szerint gyermekenként általában a kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15–25 százalékából indulnak ki, de a tartásdíjat konkrét havi forintösszegben állapítják meg.
A mérlegelés középpontjában a gyermek indokolt szükségletei állnak. Ide tartozhat a megélhetés, az étkezés, a ruházkodás, az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás, de a sportolás, a különórák vagy a rendszeres gyógyszerszedés költségei is. Az átlagos jövedelem meghatározásakor rendszerint a kérelem benyújtását megelőző egy év összes keresetét veszik figyelembe, nem csak az utolsó havi fizetést.
A bíróság mindkét szülő jövedelmi és vagyoni helyzetét, az eltartott más gyermekeket, valamint a családtámogatásokat is vizsgálja. A gyermeket nevelő szülő a mindennapi gondoskodással, felügyelettel és neveléssel természetben járul hozzá az eltartáshoz. Több gyermek esetén az összes tartási igény együtt sem haladhatja meg a kötelezett jövedelmének felét.
A tartásdíj nem emelkedik automatikusan az árak növekedésével: ehhez a bíróságnak inflációkövető rendelkezést kell hoznia a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztóiár-indexe alapján. Jelentős és tartós változás esetén emelés vagy csökkentés kérhető, egy új kapcsolatból születő gyermek azonban önmagában nem módosítja automatikusan a korábbi összeget.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔