Elkészültek a világ első működő atommagórái
Két, egymástól független kutatócsoportnak először sikerült működő atommagórát készítenie. A Nature-ben közölt eredmények egy európai és egy kínai fejlesztésről számolnak be, amelyek új lehetőséget nyithatnak az alapfizikai kutatások előtt. A hagyományos atomórák az atommag körül mozgó elektronok energiaátmeneteit használják az idő mérésére, az atommagórák viszont magán az atommag belsején belüli kvantumátmenetekre épülnek.
Az európai csapatot Thorsten Schumm, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatója, valamint Ekkehard Peik, a német PTB metrológiai intézet munkatársa vezette, a kínai fejlesztést pedig Shiqian Ding, a Tsinghua Egyetem kutatója irányította. Mindkét csoport lézerrel stabilizálta az időmérés alapjául szolgáló átmenetet.
A kulcsszereplő a tórium-229, amelynek első gerjesztett atommagállapota szokatlanul alacsony energiájú, ezért lézerfénnyel is gerjeszthető. A kutatók két évtizeden át vizsgálták ezt az állapotot, majd 2024-ben először sikerült lézerrel létrehozni és pontosan megmérni az átmenetet. Az európai csapat több tóriumatommaggal és gyengébb lézerrel dolgozott, a kínaiak kevesebb tóriumot használtak, de erősebb lézerrel. Az új órák egyelőre kevésbé stabilak optikai elődeiknél, ám a jövőben kisebb, zavaró környezeti hatásokkal szemben ellenállóbb eszközökké válhatnak, amelyekhez akár a hagyományos órákhoz szükséges ultranagy vákuum és lézeres hűtés sem kellene.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔