Szoros eredmény és bizonytalan kormányalakítás az izraeli választás után
Az izraeli parlamenti választás után, az urnazárást követő tizenkét órában sem alakult ki biztos többség. A részvétel megközelítette a 77 százalékot, ami jól mutatja a voksolás tétjét: Izrael társadalma a 2023. október 7-i támadások és a gázai háború óta folyamatos biztonsági válságban él. Az ország egyszerre néz szembe a gázai és ciszjordániai helyzettel, a libanoni és szíriai feszültségekkel, az iráni fenyegetéssel, valamint a húszik támadásaival.
A részeredmények szerint a Benjamin Netanjahu vezette Likud szerezte a legtöbb szavazatot, de a mandátumok végleges aránya még változhat. A hadseregben leadott mintegy 600 ezer voks, vagyis a szavazatok körülbelül 10 százaléka csak a következő napokban érkezik be. Ezek akár Gadi Eisenkot korábbi vezérkari főnök mérsékeltebb politikai tömbjét is erősíthetik. Eisenkot támogatja, hogy a nemzeti szolgálat mindenki számára kötelező legyen, beleértve az ultraortodox fiatalokat is, amit a szélsőjobboldali és vallásos pártok elutasítanak.
A 120 fős Kneszetben az izraeli arab pártok is döntő szerephez juthatnak. Az ország lakosságának mintegy 20 százalékát kitevő izraeli arabok részvétele meghaladta az 50 százalékot, így képviseletük elegendő lehet a kormányalakítás mérlegének megfordításához. A telepesmozgalom és a vallásos jobboldal szintén komoly alkupozícióban van. A következő hetekben elhúzódó koalíciós tárgyalások, törékeny kompromisszumok, vagy akár újabb előrehozott választás következhet. Netanjahu hatalmon maradása jogi eljárásaira is hatással lenne, miközben az amerikai–izraeli stratégiai együttműködés várhatóan bármelyik vezetés alatt fennmarad.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔