A kormány 1,7 százalékos GDP-növekedést vár
Kármán András a 2027-es költségvetést az igazságosság és a fejlődés költségvetésének nevezte, és 1,7 százalékos GDP-növekedést vár, amely szerinte 2,4 százalékra nő majd; ehhez az uniós források, köztük az operatív programok felszabadítását is szükségesnek tartotta. A munkavállalók felének, a minimálbéren foglalkoztatottaknak csökken az adóterhe, a közszférában béremelések jönnek, a kata adózást széles körben újranyitják. Az államháztartási hiányt 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkentik; a megtakarítások egy része a korábbi, pazarlásnak nevezett kiadások lefaragásából származik, a GDP 1,5 százalékának megfelelő szinten, miközben a megemelkedett energiaárak ellenében a rezsivédelmet megőrzik, és az államadósság GDP-aránya is csökkenne. Az egészségügyre 510 milliárd forint pluszköltséget különítenek el a 2026-os előirányzathoz képest, ebből 192 milliárd béremelésre, 318 milliárd ellátásra, gyógyszerekre, eszközökre, várólistákra és étkeztetésre jut. A szociális kifizetéseket a GDP 4,3 százalékára emelik, ami több mint 1000 milliárdos növekmény a 2026-os ráfordításokhoz képest; a szociális ellátásra 734 milliárd forintot költenek. A minimálnyugdíjat 120 ezer forintra emelik, a kisnyugdíjasoknál sávos emelés jön egészen 146 ezer forintig, a megváltozott munkaképességűek egyszeri 10, az árvaellátás 20 százalékos emelést kap, több mint 700 ezer embert érintve. Megkezdik a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését négy lépésben, a 500 ezer forint alatti juttatású nyugdíjasok 97 százalékánál, 2027-ben a negyedét kifizetve; a 13. és 14. havi nyugdíj megmarad. A családi pótlékot 2027-től megduplázzák, 1,6 millió gyereket és 1 millió családot érintve; egy háromgyerekes család 576 ezer forinttal kap több támogatást. Magyar Péter szerint a kétgyerekes, 40 év fölötti anyák adómentességére nem volt fedezet a 2026-os és 2027-es költségvetésben, az 1 millió forintos plafon befizetése az igazságosságot szolgálja, a családi adókedvezmény megmarad.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔