A szuperbaktériumok ellen is hatásosnak bizonyultak a 160 millió éves emlősfehérjék

Az Oregoni Egyetem kutatói 160 millió évvel ezelőtt, a jura időszak végén megjelent legkorábbi méhlepényes emlősökből származó antimikrobiális peptideket támasztottak fel. A PLOS Biology folyóiratban augusztus 25-én publikált kutatás szerint ezek a rekonstruált molekulák a laboratóriumi kísérletekben a modern emberi változatoknál is hatékonyabban küzdöttek a gyógyszerrezisztens kórokozók ellen, ami új távlatokat nyithat a hatástalanná váló antibiotikumok felváltásában és kiegészítésében.

A vizsgálat a szinte minden testnedvben – így a nyálban, könnyben és anyatejben – jelen lévő laktoferrin nevű immunfehérjére fókuszált. Ez a molekula egyrészt elvonja a baktériumoktól az életfontosságú vasat, másrészt olyan peptidet hordoz, amely képes közvetlenül kilyukasztani a mikrobák sejtmembránját. Titas Sil vezető szerző és Matt Barber evolúcióbiológus modern fajok génszekvenciáinak összehasonlításával és statisztikai modellezéssel határozták meg a közös ősök feltételezett génjeit a Joseph Thornton által kidolgozott eljárással, majd sejtek segítségével szintetizálták az ősi fehérjéket.

A feltámasztott peptideket olyan veszélyes kórokozókon tesztelték sikerrel, mint a Pseudomonas aeruginosa, a Staphylococcus aureus, az Escherichia coli és a Streptococcus törzsek. A kutatók szerint az evolúció évmilliói egyfajta természetes kísérleti archívumot jelentenek: a rég elfeledett biológiai védelmi vonalak megismerése alapvető mintaként szolgálhat a szuperbaktériumok ellen bevethető, új generációs szintetikus gyógyszerek kifejlesztéséhez.