Az afgán gazdasági válság kilátástalan helyzetbe hozza az EU-ból kitoloncoltakat
Az Európai Unió egyre gyakorlatiasabb kapcsolatot alakít ki Afganisztán tálib vezetésével, miközben hivatalosan továbbra sem ismeri el a tálib kormányzatot. Ez az ellentmondás egyre látványosabb: az európai kormányok a diplomáciai elutasítás fenntartása mellett olyan ügyekben is tárgyalnak a tálibokkal, amelyek közvetlenül érintik az uniós országok belpolitikáját és külkapcsolatait.
Az egyeztetések kiterjednek az Európából kitoloncolt migránsok visszafogadására, a diplomáciai képviselet kérdésére és a gazdasági segítség lehetőségeire is. Elian Peltier, a The New York Times pakisztáni és afganisztáni irodájának vezetője szerint a felek a háttérben jóval gyakrabban találkoznak, mint azt a nyilvánosság érzékeli. A kapcsolatfelvételt a politikai szükségszerűség erősíti, noha az európai kormányok továbbra sem kívánják formálisan legitimálni a tálib vezetést.
A hazaküldött afgánok közben súlyos gazdasági válsággal szembesülnek. A gazdasági ellehetetlenülés miatt a kitoloncolás nem egyszerűen egy jogi vagy diplomáciai intézkedés, hanem olyan lépés, amely bizonytalan megélhetési körülmények közé juttathatja az érintetteket. Az uniós politika ezért egyszerre próbálja kezelni a migrációs nyomást, a diplomáciai korlátokat és az afgán válság következményeit.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔