Több mint 4400 éves hajóroncsot találtak Törökország partjainál
A világ eddig ismert legrégebbi hajóroncsát, egy több mint 4400 éves teherhajó maradványait azonosították tengeri régészek Törökország déli partjainál, a Kekova szigeténél. A Földközi-tengeri Régészeti Szövetség és az Akdeniz Egyetem Hakan Öniz professzor vezetésével, harminc méteres mélységben tárta fel a leletegyüttest az antalyai partok közelében. A mintegy tízméteres jármű a korai bronzkorban süllyedt el; faszerkezete az évezredek alatt teljesen elpusztult, így radiokarbonos vizsgálatra nem volt lehetőség. A hajózási eszközök és a rakomány azonban a tengerfenéken megőrződött: a búvárrégészek három nagy kőhorgonyt és több mint harminc áruszállító kerámiaedényt, amforát hoztak a felszínre. A korszakot Karin Sowada, a Macquarie Egyetem ausztrál régésze határozta meg az edények tipológiai elemzésével: a két fül, a kiemelkedő perem és a lapos alj alapján a lelet a Kr. e. 2700–2400 közötti évekből származik, és megegyezik azzal az edénytípussal, amelyet az egyiptomi óbirodalom, a nagy piramisok korában használtak a Közel-Keleten és Egyiptomban. Az épségben maradt amforák egy része fényes, viszkózus szerves maradványokat tartalmaz, amelyek laboratóriumi azonosítása még zajlik – olívaolaj, bor vagy fagyinta lehetett, de az sem kizárt, hogy az edényeket a kikötőkben később újrahasznosították. A kutatók szerint a hajó a Földközi-tenger keleti partvidékéről indult mezőgazdasági termékekkel, célállomása talán a trójai kikötő vagy a minószi Kréta volt. A Kekova körüli vizek az ősidők óta veszélyes hajózási szakasznak számítanak, ahol máig több száz roncsot tartanak nyilván. A rekordot korábban egy Dél-Görögországban, Dokosznál feltárt, mintegy 4200 éves leletegyüttes tartotta, a legrégibb épségben maradt hajófaanyag pedig a Fekete-tenger bulgáriai vizeiben, a Kr. e. 4. századból származik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔