Vitát váltott ki a Tisza 2027-es kultúrafinanszírozási terve
A Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervezete azért váltott ki széles körű tiltakozást a kulturális életben, mert a bírálók szerint nem mutatja a korábban ígért kultúrpolitikai fordulatot. Több kulturális szereplő úgy látja, hogy a javaslat még gesztus szintjén sem szakít a korábbi, sokat bírált finanszírozási rendszerrel és annak értékrendjével. Simon Márton költő szerint a tervezet inkább azt sugallja, hogy a régi intézményrendszer és a hozzá kapcsolódó szereplők változatlanul átmenthetik magukat az új rendszerbe.
Különösen a Magyar Művészeti Akadémia, az MMA státusza és finanszírozása került a vita középpontjába. Az akadémia támogatása a tervezet szerint 13,98 milliárd forintról 14,39 milliárdra nőne, miközben több szakmai szervezet éppen az intézmény kulturális döntéshozatalban betöltött szerepét tartja problémásnak. Fehér Renátó szerint az MMA jogi helyzete és túlsúlya szakmai legitimáció nélkül alakult ki, ráadásul az akadémia a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumi tagjainak egyharmadát delegálhatja.
Tarr Zoltán miniszter a Kossuth Rádióban azzal érvelt, hogy drasztikus átalakítás zajlik, a benyújtott költségvetés pedig még nem végleges. Magyar Péter szerint a tervezet olyan időszakban készült, amikor az átalakítások még nem kaptak jogi formát, ezért azokat nem lehetett átvezetni a dokumentumban. A kormány a parlamenti vita során módosító javaslatokkal változtatna a kulturális fejezeten; jelenleg több mint egy tucat kulturális intézmény átvilágítása is zajlik. Az MMA átalakításához ugyanakkor az Alaptörvény módosítására és mintegy 150 jogszabály átírására lenne szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔