Kutatók bírálják a KSH szegénységi statisztikáját
Súlyos módszertani hiányosságokra bukkantak független szakértők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, háztartások életszínvonalát mérő EU-SILC adatbázisában. A hivatal azt követően végzett felülvizsgálatot, hogy kiderült: 2018 és 2022 között feltűnően sok ember jövedelme torlódott a szegénységi küszöb felett, 2014 és 2021 között pedig az érintettek 11–30 százaléka adófizetés helyett adót kapott. Bár a KSH szerint az apróbb hibák nem befolyásolják a szegénységi rátát, Tátrai Annamária, az ELTE oktatója és Gábos András szegénységkutató szerint az adatbázis a revízió után is megbízhatatlan maradt.
A mikroadatok elemzésekor kiderült, hogy a felülvizsgálat újabb anomáliákat szült. A családtámogatottak arányában 2022-ben hirtelen zuhanás jelent meg, ami 2023-ra visszarendeződött. Különösen kirívó, hogy a jövedelmi adatokat utólag konstans szorzókkal módosították: a 2021-es munkanélküli ellátásokat egységesen az eredeti 69,3 százalékára csökkentették, míg a dolgozók 14-14 százalékánál fixen 14,2, illetve 25 százalékkal mérsékelték a béreket. Ráadásul a lakhatási támogatások hasonló átírása mellett az adatbázisban ezeket mind a válaszadók által megadott értékként tüntették fel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔