Nagy maradt a különbség a munkaadók és a szakszervezetek bérajánlata között
Megállapodás nélkül ért véget a jövő évi bérekről szóló egyeztetés második fordulója a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A munkaadói oldal 4 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést tart indokoltnak, miközben a szakszervezetek továbbra is a 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodásban szereplő 12–14 százalékos növekedéshez ragaszkodnak. A munkáltatók szerint a korábbi megállapodás gazdasági feltételei nem teljesültek.
Az eredeti terv 2025-re 9, 2026-ra 13, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt, ha a GDP a rögzített ütemben nő. Ezek a feltételek nem teljesültek: Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese szerint az elmúlt négy évben összesen 1,2 százalékkal bővült a gazdaság. A munkaadók ezért a beruházások, a belső forgalom és a vállalkozások helyzetének romlására hivatkozva nem ajánlanak többet.
Ádám Imre úgy számol, hogy a 4 százalékos bruttó emelés a kormány által tervezett, minimálbér kétszereséig érvényes járulékkönnyítéssel együtt akár 13 százalékos nettó bérnövekedést jelenthet, nagyjából 680 ezer forintos kereseti sávig. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont a végleges álláspont kialakításához meg kell várni a háromnegyed éves gazdasági adatokat és az adócsökkentés részletes szabályait. Megállapodás hiányában végül a kormány dönthet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔