A dán hírszerzés szerint Oroszország korlátozott katonai támadást indíthat egy NATO ország ellen

A dán védelmi hírszerző szolgálat csütörtöki jelentése szerint Oroszország az elkövetkező hónapokban korlátozott katonai támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen. A The Guardian szerint ez a nyugati biztonsági szolgálatok eddigi legkomolyabb figyelmeztetései közé tartozik: a kockázatot „alacsonynak, de növekvőnek” minősítették. A dánok szerint Moszkva hosszú távú csapásokat indíthat az Ukrajnát támogató NATO-infrastruktúra ellen, vagy kis létszámú, esetleg felségjelzés nélküli csapatokkal korlátozott behatolást hajthat végre egy szomszédos ország területére. Céljuk, hogy eltereljék az európai erőforrásokat Ukrajna támogatásától, elmélyítsék a NATO-n belüli megosztottságot, és teszteljék az 5. cikket, mert úgy vélik, a tagállamok nem fognak kollektíven reagálni.

A jelentés néhány órával azután jelent meg, hogy tűz ütött ki egy Starlink műholdas állomáson Közép-Lengyelországban; a helyi hatóságok ezt szabotázsnak minősítették. Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes szerint az állomást szándékosan tették működésképtelenné, ezzel megzavarva többek között az ukrán hadsereg internetelérését. A felelőst nem találták meg, de szerinte sok jel arra utal, hogy ez összhangban áll Oroszország új támadási doktrínájával. A hónap elején Németország nyilvánosan Oroszországot okolta a lipcsei repülőtér elleni drón-támadási kísérletért; Moszkva tagadta a részvételt. A dánok arra is figyelmeztettek, hogy a hibrid támadások a következő hónapokban súlyosabb következményekkel járhatnak.

Nyílt inváziót egy NATO-tag ellen továbbra is „rendkívül valószínűtlennek” tartanak, de nem zárják ki. A szövetségen belül aggodalom van amiatt, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt védelmére kelne-e Európának. Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, nem akarja, hogy Szlovákiát „valami 5. cikk miatt” belerángassák egy katonai konfliktusba. Volodimir Zelenszkij szerdán az ENSZ Közgyűlésén arra figyelmeztetett, hogy Oroszország továbbra is fenyegeti Moldovát, Lengyelországot és a balti államokat, és nem tanúsít tiszteletet a dél-kaukázusi és közép-ázsiai országok szuverenitása iránt.