Három tagállam ellenezte Kanada uniós társult tagságát
Az Európai Unió tagállamai nem támogatják, hogy Kanada a soron következő EU–Kanada-csúcstalálkozón hivatalosan társult tagi státuszt kapjon. A korábbi tervezet még azt irányozta elő, hogy a felek a 2027-es csúcstalálkozóig kidolgozzák a „társult tag” fogalmát, ám Németország, Franciaország és Görögország tiltakozása után ez a kifejezés kikerült a közös nyilatkozatból. A helyére az „egyre szorosabb társulás” került, amely továbbra is jelentősen kibővített együttműködést ígér, de nem utal teljes jogú vagy társult tagságra.
Az ötlet Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől származott, aki szeptember 16-i évértékelő beszédében vetette fel, hogy Kanada lehetne az EU első társult tagja. Mark Carney kanadai miniszterelnök másnap az Európai Parlamentben üdvözölte a kezdeményezést, később pedig úgy fogalmazott, hogy az elnevezésnél fontosabb, milyen kézzelfogható változásokat hoz az együttműködés a kanadaiak életében. A tervezett státusz mögött egyelőre nincs kész intézményi modell vagy elfogadott csatlakozási menetrend.
A módosított szöveg szerint Brüsszel és Ottawa 2027-ig határozná meg az egyre szorosabb társulás pontos kereteit. A véglegesítés előtt álló dokumentum ellen a tagállamok az adott délután hat óráig emelhettek kifogást. A közeledést az EU és Kanada számára is sürgetőbbé teszi az Egyesült Államokkal fennálló bizonytalanabb viszony, a vámok és az energia- és technológiai függőség, miközben a felek politikai értékei és gazdasági érdekei több ponton közel állnak egymáshoz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔