Török alapok lufija: száznál több alapot felszámolás alá helyeztek

A török alapkezelői válság tavaly kezdődött, 2025 közepén pedig látványosan felgyorsult, amikor több helyi alap egyre nagyobb pozíciókat épített kisebb és közepes piaci értékű török cégekben. Ezeket a papírokat azért célozták, mert kevés részvényük forog szabadon, így az árfolyam viszonylag könnyen megmozgatható. Ha egy nagy alap folyamatosan vásárol egy szűk piacon, a saját kereslete is feljebb tolja az árat; a dráguló részvény felhúzza a portfólió értékét, és mesésnek tűnő hozamot mutat.

Magyar szemmel ez úgy írható le, mintha egy itthoni alapkezelő nagy tételben vásárolná a Masterplast, az Appeninn vagy a PannErgy részvényeit, és rövid időn belül a cégek 20–30–40 százalékát szerezné meg. A Portfolio szerint a modell lényege az volt, hogy illikvid papírok árfolyamát feltornázzák, csábító hozamokkal vonzzák be a befektetőket, és a kezelők maguk is jól járjanak – amíg a lufi tart.

Amikor megfordultak az árfolyamok, gigantikus bukta és hatalmas tőkekivonás következett. Több alap már nem tudta időben kifizetni a kiszállókat. Több mint száz alapot helyeztek felszámolás alá; a válság 353 ezer befektetőt érintett.