Magyar kutatás: a bélben élő bakteriofágok reményt adhatnak súlyos fertőzések kezelésében

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet a Dél-pesti Centrumkórházzal, a Semmelweis Egyetemmel és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal közösen azt vizsgálta, milyen szerepet játszhatnak a bélben élő bakteriofágok – a baktériumokat fertőző vírusok – a súlyos vastagbélgyulladást okozó fertőzések, különösen a Clostridioides difficile leküzdésében. Az eredményeket a Gut Microbes folyóirat közölte.

A klinikai részt a Dél-pesti Centrumkórházban végezték három, akut leukémiával kezelt, antibiotikumokra nem reagáló, súlyos fertőzésben szenvedő betegen. A páciensek székletfiltrátum-transzplantációt kaptak: a donor mintájából kiszűrték az élő baktériumokat és gombákat, miközben számos nem sejtes mikrobiális komponens, köztük bakteriofágok, megmaradhatott. Két hét elteltével mindhárom betegnél klinikai javulást figyeltek meg.

Az SZBK Biokémiai Intézetének Transzlációs Mikrobiológia Laboratóriuma arra utaló jeleket talált, hogy a választ nem elsősorban a donortól átvitt fágok magyarázzák. Valószínűbb, hogy a betegek saját baktériumaiban már jelen lévő profágok – a fágok örökítőanyagba beépült, nyugvó formái – aktiválódtak, és beléphettek a baktérium pusztulásával járó lítikus ciklusba. Ez azt sejteti, hogy a mikrobiom-alapú terápiáknál nemcsak a bejuttatott anyag, hanem a már meglévő közösségben elindított folyamatok is számítanak; a fágokat nem csupán külső, előállított eszközként érdemes értelmezni. A háromfős pilot vizsgálat azonban nem bizonyít oksági kapcsolatot a profágaktiváció és a klinikai gyógyulás között; a mechanizmust nagyobb betegcsoportokban és célzott kísérletekben kell tovább vizsgálni.