Az infarktuson átesett magyar betegek negyede egy éven belül meghal

A magyarországi akut szívinfarktus sürgősségi, katéteres ellátása az elmúlt évtizedben európai élvonalbeli szintre került, a kórházból hazatérő betegek hosszabb távú kilátásai azonban továbbra is kedvezőtlenek. Toldy-Schedel Emil kardiológus szerint az infarktuson átesett magyar betegek mintegy negyede egy éven belül meghal. A sikeres beavatkozás ezért nem jelenti a veszély végét: a rehabilitáció, a gyógyszeres kezelés és az életmód tartós megváltoztatása döntő jelentőségű.

A szakember úgy látja, hogy a magas testtömegindex különösen komoly akadályt jelent a megelőzésben és a felépülésben. Az egyszerű „együnk kevesebbet, mozogjunk többet” tanács önmagában többnyire nem hoz tartós eredményt. A változáshoz új szokások kialakítására és összehangolt segítségre van szükség. A korszerű, ellenőrzött testsúlycsökkentő készítmények az első 3–6 hónapban lendületet adhatnak, ezt az időszakot pedig dietetikus, diabetológus, pszichológus és gyógytornász bevonásával lehet eredményesen kihasználni.

A rendszeres mozgás céljaként heti öt alkalommal 40 perc olyan dinamikus aktivitást javasolnak, amely már megnehezíti a folyamatos beszélgetést. A gyógyszerek, különösen a koleszterincsökkentők pontos szedése szintén életmentő lehet. A magyar lakosság mintegy negyede nikotinhasználó, ezért a teljes leszokás az elsődleges cél, a súlyos függők esetében pedig orvosi segítségre lehet szükség. A korai felismerés is fontos: Magyarországon körülbelül 240 ezren élnek szívelégtelenséggel, és a terhelhetőség romlása, a légszomj, a bokaduzzanat, a tartós köhögés vagy a szapora szívverés kivizsgálást igényel.