Új szakaszba lépett a 35 éves autópálya-koncesszió uniós eljárása

Az Európai Bizottság továbbléptette a magyar gyorsforgalmi utak építésére, üzemeltetésére és karbantartására kötött, 35 évre szóló koncesszió miatt indított kötelezettségszegési eljárást. Brüsszel nem önmagában a magáncégek részvételét kifogásolja, hanem azt, hogy a szerződésben nem került megfelelő mértékben a koncesszorra a működési kockázat. Ez az uniós jog szerint a koncesszió egyik lényegi eleme: a vállalkozásnak viselnie kell annak kockázatát is, hogy a bevételek nem fedezik a beruházás és az üzemeltetés költségeit.

A Bizottság ezért azt vizsgálja, hogy a megállapodást helyesen minősítették-e koncessziónak, vagy valójában közbeszerzésről van szó. Utóbbi esetben más uniós szabályok vonatkoznának az odaítélésre, és sérülhetett volna az egyenlő bánásmód, illetve az átláthatóság követelménye. A 35 éves időtartam önmagában is problémás lehet, ha meghaladja a beruházás és az üzemeltetés ésszerű megtérülési idejét.

Brüsszel a szerződés 2024-es módosításait is vizsgálja, köztük az M1 Budapest–Bicske közötti szakaszának bővítését és a fejlesztések ütemezésének átalakítását. Az ügy már indokolással ellátott bizottsági véleményig jutott, a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni. Elégtelen válasz esetén az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet. Hasonló eljárás folytatódik a büntetőeljárások költségmentessége miatt, miközben új ügy indult az államkötvények eltérő adózása miatt is.