Változatlan ár mellett zsugorodnak a termékek kiszerelései
A csokoládé, a fogkrém és a szörpök példája is mutatja, hogy a gyártók egyre gyakrabban csökkentik a termékek mennyiségét anélkül, hogy a polcon látható ár változna. A jelenséget zsugorinflációnak nevezik, és az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint az uniós fogyasztók 74 százaléka már észlelte, hogy ugyanazért a pénzért kevesebbet kap. A gyakorlat különösen a 2022-es inflációs hullám óta terjedt el.
A változás sokszor csak az egységár kiszámításakor válik láthatóvá. Egy francia szörpgyártó például 2019-ben 750-ről 600 milliliterre csökkentette a palackok méretét, ami literenként több mint 37 százalékos drágulást jelentett. Németországban egy édességgyártó 100 grammról 90 grammra mérsékelte egy táblás csokoládé tömegét, egy másik márka pedig 75 grammos kiszerelést vezetett be a korábbi 100 grammos helyett. A mennyiségcsökkentést gyakran új receptúrával, javított minőséggel vagy nagyobb, vastagabb csomagolással igyekeznek elfedni.
A háttérben az energia, az alapanyagok és a feldolgozás drágulása áll. Az EuroCommerce szerint a gyártók egy része a nyílt áremelés elkerülésével próbálja fenntartani versenyképességét, miközben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 2021 és 2025 között az EU-ban mintegy 33 százalékkal nőtt. Uniós szintű, kifejezetten a zsugorinflációt szabályozó jogszabály nincs, bár Franciaországban, Ausztriában és Romániában már külön tájékoztatási előírásokat vezettek be.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔