Október 23.: a magyar forradalom napja
Az október 23-i magyar forradalom közvetlen előzményei már hetekkel korábban kirajzolódtak. 1956. október 6-án Rajk László újratemetése békés, rendszerellenes tüntetéssé alakult, ami jól jelezte a társadalmi elégedetlenség erősödését. Rajkot 1949-ben Rákosi Mátyás által kezdeményezett, hamis vádakra épülő koncepciós perben ítélték halálra. Bár rehabilitálták, történelmi megítélését összetetté teszi, hogy kommunista belügyminiszterként felelősség terhelte a koncepciós perekért, a kuláküldözésekért és a kommunista terrorgépezet működéséért.
A pártvezetés Nagy Imre visszavételével és Rajk rehabilitálásával sem tudta lecsillapítani a forrongást. Október 16-án a szegedi egyetemisták kiváltak a Demokratikus Ifjúsági Szövetségből, és megalapították a párttól független Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, a MEFESZ-t. Október 22-én, a Műegyetemen tartott éjszakai gyűlésükön 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket. Ezek között szerepelt a szovjet csapatok kivonása, a demokratikus többpárti választás, az önálló gazdaságpolitika, a beszolgáltatás felülvizsgálata, a sajtó- és véleményszabadság, valamint a törvénytelenségek felelőseinek, köztük Rákosi Mátyásnak és Farkas Mihálynak a felelősségre vonása.
A diákok október 23-ra békés tüntetést hirdettek. A demonstrációt előbb betiltották, majd a tiltást visszavonták, így délután három órakor megkezdődhetett a menet. A résztvevők a Petőfi-szobornál gyűltek össze, ahol Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt, majd a tömeg a Bem-szobor felé vonult. Útközben munkások és tisztviselők is egyre nagyobb számban csatlakoztak hozzájuk.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔