Októberben 2 százalékra ugrott a magyar infláció, április óta a legmagasabb
A KSH keddi jelentése szerint a szeptemberi 1,6 százalékról októberre 2 százalékra gyorsult az éves infláció, ami április óta a legmagasabb ütem. A maginfláció 2,1 százalékra emelkedett, erre szintén tavasszal volt utoljára példa. A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 1,9 százalékot vártak; egy kivétellel mindenki 1,9 vagy 2 százalékot jelzett, az adat tehát hajszálnyival a várakozás fölött, de szűk sávban maradt. A mutató továbbra is elmarad a jegybank célsávjának középértékétől, és nem hozott érdemi meglepetést.
A gyorsulás nagy részéért az üzemanyag és a szolgáltatások feleltek: előbbi egy év alatt 11,3, egy hónap alatt 3 százalékkal drágult, utóbbi éves alapon 5,2 százalékkal. A színházi szolgáltatások szeptemberhez képest több mint 8 százalékkal ugrottak, vélhetően az új szezon miatt; a taxi hatósági ára évesen 11,6 százalékkal nőtt. Az élelmiszereknél a havi 0,2 százalékos drágulás kilenc hónapja a legmagasabb, de az árnyomás alacsony maradt; éves szinten az élelmiszer 1,1, vendéglátás nélkül 4,1 százalékkal olcsóbb. A ruházkodás szezonálisan 2,1 százalékkal nőtt havonta, éves indexe azonban még áresést mutat. A tartós cikkek havi 0,2 százalékos emelkedése a forintbegyűrűzés végét jelezheti, érdemi nyomás nélkül.
Éves alapon a szeszes italok és dohányáruk 3,2, a dohány 4,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia 4,3, a vezetékes gáz 11,2 százalékkal olcsóbb, az áram 1,2 százalékkal drágább. A tartós cikkek 1,4 százalékkal nőttek: ékszer 23,3, konyhabútor 5,1, szobabútor 2,3, használt autó 1,1 százalékkal; a televízió 3,9, a hűtő és fagyasztó 1,9, a motorkerékpár 1,5, a porszívó és klíma 1,4 százalékkal olcsóbb. A gyógyszer 0,9 százalékkal emelkedett. Az utolsó két hónapban 9 százalékkal drágult a tankolás, ez 0,5 százalékpontot ad az inflációhoz; a kockázat a világpiaci olajáré. Ha csak a jelenlegi képet nézné, az MNB folytathatná a kamatcsökkentést, a geopolitika és a tartós energiaár-emelkedés azonban óvatosságra int. Az év utolsó két hónapja döntheti el, enyhülnek-e a közel-keleti és energiapiaci feszültségek, és csökkenhet-e még az 5,5 százalékos alapkamat.