Európai bankok visszafogják a gázprojektek finanszírozását

A nagy európai bankok élesen visszafogják az új gázinfrastruktúra finanszírozását: a fosszilis projektek hitele a megkérdezett intézményeknél vagy teljesen leállt, vagy drasztikusan szűkült, a gázberuházások pedig már csak kivételes körülmények között kapnak pénzt. A tőke a megújulók és az energiatárolás felé áramlik; egy nagy bank teljesen felfüggesztette a gázhitelezést, hogy a napenergiára, az akkumulátorokra és más tiszta technológiákra koncentráljon. Az EBRD 2024–2028-as energiastratégiája egyre ritkább esetekre szorítja a fosszilis beruházásokat. Az EIB 2019 óta nem finanszíroz új, kibocsátáscsökkentés nélküli fosszilis projektet; kivételesen akkor adhat pénzt, ha nyomós közérdek – élelmiszer- vagy vízbiztonság, humanitárius segítség vagy biztonsági szempont – indokolja.

Délkelet- és Közép-Európa az orosz gáz 2027-es tilalma előtt új útvonalakat próbál kiépíteni. A Világbank pénteken 175 millió eurós hitelt hagyott jóvá Szerbiának egy egymilliárd eurós, tízéves gázprogram első ütemére; Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter a Niš és Velika Plana közötti vezetékszakaszt említette. Tavaly szeptemberben a United Bulgarian Bank 102,26 millió eurót adott a Bulgartransgaznak a Vertikális Gázfolyosóra, amely évente akár 10 milliárd köbmétert vihet Görögországból az ukrán tárolók felé, és Magyarországon is áthalad: görög LNG-terminálokról érkező, főként amerikai gázzal, Bulgárián, Románián, Szlovákián át Ukrajnáig és Moldováig. Az FGSZ szerint a régió több mint 30 milliárd köbméteres éves ellátási hiánnyal nézhet szembe; papíron az EU támogatja a kulcsfontosságú gázinfrastruktúrát, a valóságban a banki finanszírozás korlátozott.