Kétszázhúsz éve kezdték el építeni a ma már magányosan álló Zádor-hidat Karcagon
Karcag határában, a szikes puszta és a szántóföldek között áll az ötlyukú Zádor-híd, amelynek boltívei alatt ma víz helyett növényzet található. Alapkövét 1806. november 27-én tették le, építését Bedekovics Lőrinc mérnök tervei alapján Magurányi József egri kőműves mester és csapata végezte karcagi téglából és Tokajból hozott kőből. A Tisza szabályozása előtt a vidéket mocsarak és erek jellemezték, így a Zádor-ér fölötti átkelő fontos része volt a Pestet Szolnokon át Debrecennel összekötő útvonalnak.
A híd eredetileg kilenc nyílással készült, és mintául szolgált az 1833-ban befejezett hortobágyi Kilenclyukú hídhoz is. Az 1830-as évek elején azonban egy áradás megrongálta, a két oldalán elpusztult négy nyílást pedig már nem építették újjá. A folyószabályozás és a lecsapolások után a vízfolyás eltűnt, így az építmény elveszítette szerepét, közelében ma már csak egy vele párhuzamos belvízcsatorna fut.
A műemlékhez több hagyomány kapcsolódik: a helyi monda szerint Zádor vitéz kedvese, Ágota miatt emelte a hidat, míg Szűcs Sándor néprajzkutató feljegyzése alapján a pásztorok úgy tartották, a meszet madártojással oltották hozzá. A hidat és környékét 1976-ban védetté nyilvánították; a területen túzok, vörös vércse és kék vércse is él, a látogatók pedig 2023 ősze óta aszfaltúton közelíthetik meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔