Informatikai hiba miatt került Lezsák Sándor az ügynökakták hálózati személyei közé
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára informatikai hiba miatt tévesen tüntette fel Lezsák Sándor nevét az ügynökakták hálózati személyei között. Az intézmény későbbi pontosítása szerint a politikus neve valóban szerepel a mágnesszalagokon, ám nem együttműködőként, hanem megfigyelt személyként. A két minősítés között lényeges különbség van: a megfigyelt az állambiztonság ellenőrzésének célpontja volt, míg a hálózati személyt a nyilvántartás az állambiztonsággal együttműködőként kezeli.
Lezsák Sándor az akták nyilvánosságra hozatala után azt közölte, hogy hamis adatokat talált magáról, és kikérte magának, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzék meg, miközben saját megfogalmazása szerint a kommunizmus üldözöttje volt. A levéltár csak másnap ismerte el a tévedést, az intézmény igazgatója, Cseh László Bendegúz pedig arról beszélt, hogy „kisebb hiba csúszott a rendszerbe”. A levéltár vizsgálja és javítja a technikai problémát, Lezsák Sándortól pedig bocsánatot kért.
A politikus jelezte, hogy a nyilvános bocsánatkéréssel nem tekinti lezártnak az ügyet. Azt írta, hogy az ilyen állítást terjesztők bíróság előtt felelhetnek, és a téves adat szerinte olyan erkölcsi kárt okozott, amelyet utólagos korrekció nem tesz jóvá. A bejegyzésében azt is kifogásolta, hogy a lakiteleki találkozó 40. évfordulójához közeledve ismét a neokommunizmus áldozatának érzi magát.
Az eset az ügynökakták közzétételének szakmai és társadalmi kockázataira is ráirányította a figyelmet. Deák Dániel szerint egy történelmi jelentőségű, emberek becsületét érintő ügyben nem elegendő utólag javítani a hibákat. Török Gábor az Indexnek arról beszélt, hogy a múlt feltárása fontos, de a kapkodó, hiányos vagy pontatlan nyilvánosságra hozatal megingathatja a bizalmat az egész adatközlésben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔