Szent László lábszárcsontjának darabját azonosították
A Mezőkövesdi plébánián 2025-ben előkerült lábszárcsonttöredék nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik. A csontdarab az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, később azonban feledésbe merült. Az azonosítást több, egymást kiegészítő vizsgálat alapozta meg.
A szénizotópos kormeghatározás szerint a maradvány 995 és 1149 között keletkezett, így kora összeegyeztethető Szent László 1095-ös halálának időpontjával. Az ELTE Archeogenomikai Kutatóintézetében végzett genetikai elemzés során a csontból kinyert DNS-t a Győrben őrzött Szent László-hermából származó koponyamintával vetették össze. Az eredmény azonos örökítőanyagot mutatott, vagyis a két maradvány ugyanahhoz a férfihoz tartozhat; az elméleti alternatíva egy férfitestvér lehetne. Az antropológiai vizsgálat erőteljes csontozatú, középkorú férfit azonosított.
A győri bazilikában őrzött, 12. századi aranyozott ezüst herma Szent László koponyacsontját tartalmazza, és 1607 óta Győr egyik legfontosabb ereklyéje. A mezőkövesdi lelet történetét később fikciós dokumentumfilmben is bemutatnák, amely a király ereklyéihez kapcsolódó, százhúsznál is több helyszínt járna végig.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔