Kelet-Magyarországon évi 24 százalékkal drágultak a lakások

A Duna House adatai szerint a vizsgált kelet- és délkelet-magyarországi régiókban egy év alatt átlagosan mintegy 24 százalékkal nőtt a lakások négyzetméterára, országosan 16 százalékos volt a drágulás. Nyíregyházán és környékén 26,2, a Miskolc–Gyöngyös–Szolnok–Jászberény térségben 25, Békéscsaba környékén 22 százalékos emelkedést mértek, Debrecenben 10, Szegeden 4,4 százalékot. Szegő Péter vezető elemző szerint ott nőttek nagyobbat az árak, ahol alacsonyabb szintről indult a piac. Debrecenben 959 ezer, Szegeden 821 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár; a jellemző vételár 60, illetve 46 millió, Nyíregyháza környékén 42,5, Békéscsabán 28 millió forint. Az értékesítési idő Békéscsabán 72-ről 46, a miskolci térségben 78-ról 64 napra csökkent, Debrecenben és Szegeden legalább egy héttel nőtt. Az alku 1–3 százalék maradt, a korábban gyorsabban dráguló térségekben is lassulás érzékelhető.

Az MNB 2025 végén országosan 22,5 százalékos túlértékelést mért a fundamentumokhoz képest; 2025-ben nominálisan 23,5, reálértéken 19 százalékkal drágultak a lakások. Budapesten 2026 augusztusában 1,41 millió forint volt a használt lakások átlagos kínálati négyzetméterára. Másfél millióval számolva egy 50 négyzetméteres lakás 75 millió forint, több mint 12 év teljes nettó átlagkereset.

A Balla Ingatlan szerint 2026 első felében a XIV. és XVI. kerületben visszafogott volt a forgalom; a vevők 60–70 százaléka támogatott hitellel, Otthon Start nélkül gyenge lett volna a piac. A XIX., XX. és XXIII. kerületben mintegy kétharmad hitelből vásárolt. A XVIII.-ban a támogatással vásárlók a 40–100 milliós sávban domináltak. A VI., VII., VIII. és IX. kerületben a vevők mintegy 80 százaléka hitelből vett, az átlagos hitel 30–35 millió forint volt. A IV. és XV. kerületben a kölcsönből vásárlók jellemzően 40–50 millióval, a X. és XVII.-ben sokan 10–20 százalékos önerővel legalább 35–40 milliós hitelre szorultak.