A klímaváltozás átalakíthatja a magyar borvidékek fajtáit

Magyarország borvidékein 1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg a Huglin-index szerint – mutatja be az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusz-elemzése, amely Klár Máté alföldi borászokkal készült videóriportjára is támaszkodik. Ennek következtében korábban következik be a rügyfakadás, a virágzás és az érés, a szüret pedig akár hetekkel, például a dél-alföldi Dűne Borbirtokon már augusztus 1-jén elkezdődik, holott a 2000-es évek második felében még rendszerint csak szeptemberben indult. A melegedés azonban nem egyszerűen gyorsít: fokozza a nyári hő- és vízstresszt, emeli a tavaszi fagykár kockázatát – az Irsai Olivér idén a fagy miatt el is veszett a birtokon –, a 35 °C feletti forró napok pedig perzselik a leveleket és rontják a szőlő sav- és beltartalmi összetételét, ami különösen a gyorsan felmelegedő és kiszáradó homoktalajokon súlyos. Hazánk borvidékeinek legalább kétharmadán fehérborfajtákat termesztenek, ám a mostani feltételek a legtöbb hazai fehérszőlő számára már nem ideálisak: míg a furmint és a szürkebarát Badacsonyban, a hárslevelű Móron még közel az optimális tartományhoz áll, addig az Irsai Olivér, a juhfark és az olaszrizling számos térségben jóval korábban eléri a szükséges hőösszeget, így a vegetációs időszak jelentős része kihasználatlan marad. A közepes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyv szerint az Alföldön a század végére a mai Dél-Spanyolország szintjéhez közelítő hőösszegek alakulhatnak ki, ami hosszabb távon a fehérbor-dominancia gyengülését és nagyobb hőigényű, inkább vörösborszőlő-fajták térnyerését vetíti előre – a kérdés, hogy a jelenleg fehérboros piac követi-e ezt az átalakulást.