Svájci múzeumok vizsgálják a kameruni gyarmati műtárgyak eredetét
Kilenc svájci múzeum átfogó, 2027 és 2028 között megvalósuló kutatási projektet indít több mint hatezer Kamerunból származó műtárgy eredetének feltárására. A százezer svájci frankos állami támogatással megvalósuló program célja a tárgyak tulajdonostörténetének és mai afrikai jelentőségének alapos vizsgálata. Bár Svájc nem rendelkezett saját tengerentúli gyarmatokkal, polgárai, vállalatai és missziói aktívan részt vettek a kolonizációs folyamatokban. Kamerun 1884-től a Német Birodalom gyarmata volt, majd az első világháború után francia és brit mandátumterületté vált; a svájci gyűjtemények alapjait már ekkor megteremtette a bázeli misszió, amit későbbi expedíciók és a műkincspiac tovább gazdagítottak.
A svájci intézmények több mint 320 kameruni etnikai közösség emlékeit őrzik, köztük a bangouai népcsoport több mint háromszáz relikviáját, amelyeket részben Josette Debarge orvos gyűjtött össze. A munkát a bázeli Kultúrák Múzeumának kutatója, Isabella Bozsa, valamint a kameruni kulturális javak hazatelepítéséért felelős bizottságot képviselő Legrand Tchatchouang bevonásával, a 2024-es kameruni delegáció látogatását követően lendítették fel. A szakemberek a korábbi, benini bronzoknál alkalmazott partnerségi modellt követik, vizsgálva a tárgyak – például a gyarmatosítás elleni harcban használt fétisek – funkcióváltozását is, hogy közvetlenül bevonják az érintett afrikai közösségeket a gyarmati múlt feldolgozásába.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔