Anita Orbán: vannak stratégiai érdekek, amelyek kormányváltáskor sem változnak
A Tisza-kormány hivatalba lépése után hat hónappal került sor Anita Orbán külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter első kétoldalú találkozójára. Két egyetértési megállapodást írtak alá: az egyik az energiabiztonságról, valamint a kőolaj- és földgáz-infrastruktúra regionális fejlesztéséről szól, a másik – a Trump-adminisztráció szellemiségét tükrözve – a szélsőbaloldali szervezetek elleni fellépésről és a terrorizmusellenes információcseréről. A miniszter első Telex-interjújában ezt stratégiai szövetség jelének nevezte, és hangsúlyozta, hogy a belbiztonsági miniszterrel, a pénzügyminisztérium helyettes vezetőjével és az elnök energetikai főtanácsadójával is tárgyalt, szakértői egyeztetések voltak az Energiaügyi Minisztériumban, 1956-os megemlékezésen vett részt, és meglátogatta a kommunizmus áldozatainak múzeumát.
Az Egyesült Államok a világ GDP-jének 25 százalékát adja, Magyarországon a harmadik legnagyobb külföldi befektető: 1400 cég több mint 100 ezer embert foglalkoztat. Védelmi szempontból a legerősebb NATO-tag, energiában a világ első számú földgázexportőre és a harmadik legnagyobb kőolajexportőr – a magyar gazdaság sikerét pedig nagyban a vásárolt energia ára határozza meg. A terrorizmus elleni évtizedes együttműködést azért rögzítették újra írásban, mert új típusú szervezetek jelentek meg, amelyeket a megállapodás név szerint említ; a kormány a miniszter szerint minden ideológiájú terrorizmust egyformán elítél. A látogatás fő témái között szerepelt az illegális migráció is. A megállapodás információ- és tapasztalatcseréről szól, kiadatást és mentelmi jogot nem érint. Az Európai Parlament két évvel ezelőtti szavazására külügyminiszterként nem kívánt reagálni. Az interjúban szóba került a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Oroszország, a Fidesz-kormány alatti orosz befolyás, valamint elődje, Szijjártó Péter szerepének vizsgálata is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔