Miért számít Eritrea, amikor újra harcok dúlnak Etiópia Tigray régiójában

Az Egyesült Államok szeptember 18-án hagyta lejárni az Etiópiához kapcsolódó szankciók alapját jelentő nemzeti szükségállapotot, majd a Pénzügyminisztérium eritreai szereplőket – köztük Hagos Ghebrehiwetet és a Red Sea Trading Corporationt – levett a 2021-es, tigrayi háborúhoz kötött listáról. Washington nem minősítette ezt Isaias Afwerki elnök jóváhagyásának. Szeptember 23-án a tigrayi harcok kiéleződtek: tigray-i erők három helyi repülőteret foglaltak el, a konfliktus Afarba és Amharába is átterjedt; mindkét fél a másikat vádolja, a 2022-es pretoriai béke veszélybe került.

Martin Plaut szerint Donald Trump kormánya azért enyhített, mert Eritreára szüksége van a Vörös-tenger houthis (iráni támogatottságú síita milícia) elleni biztosításához, miközben a lépés politikai súlyt ad Afrika egyik legelnyomóbb rendszerének. Eritrea 1993 óta nem tartott országos választást, kiterjedt a határozatlan idejű nemzeti szolgálat, és 2020–22-ben etióp szövetségi csapatokkal harcolt Tigrayban. Abdurahman Sayed az iráni háborúra, a Hormuzi-szoros elzárására és a Báb el-Mandebre – Assabbal, Jemen szemben – hivatkozik. Moses Okello szerint ma a Közel-Kelet és a Vörös-tenger feszültségei emelik a partvidék értékét a korábbi TPLF–ENDF szembenálláshoz képest. A gazdasági hatás korlátozott lehet, mert Eritrea zárt ország. Szeptember 21-én hét etióp fegyveres és politikai csoport szövetkezett Abiy Ahmed kormányának eltávolítására; Plaut a tágabb regionális konfrontációt tartja a legsúlyosabb veszélynek.