Közös sírban találtak egy nőt és egy gyermeket a középkori Sipontóban

A Bari és Foggiai Egyetem régészei egy 12–13. századra datálható temetőt tártak fel az egykori dél-itáliai kikötőváros, Siponto területén. A mintegy harminc sírt a helyi kikötőben talált, nagyjából harminc méter hosszú falmaradvány belsejében alakították ki. A temetkezési helyen felnőttek és gyermekek maradványai egyaránt előkerültek, így a leletegyüttes a középkori dél-itáliai temetkezési szokásokról és a korabeli népességről is új információkat adhat.

A feltárás egyik legfigyelemreméltóbb részlete egy 30 és 40 év közötti nő, valamint egy 4–5 éves gyermek közös sírja. A csontvázak elhelyezkedése alapján a nő jobb karjával magához szorította a gyermeket. A gesztus különleges temetkezési rítusra utalhat, a két elhunyt közötti rokonságot azonban egyelőre nem lehet biztosan megállapítani. Antropológiai és oszteológiai vizsgálatokkal pontosítják majd életkorukat, biológiai nemüket, valamint azt is, hogy fennállt-e közöttük családi kapcsolat.

Az ásatás folytatásával a kutatók azt is tisztázni szeretnék, milyen célt szolgált a sírokat körülvevő épület. A jelenlegi feltételezés szerint kultikus létesítmény, esetleg templom vagy kápolna lehetett. Siponto az ókorban és a középkorban fontos adriai kereskedelmi központ volt, de a 13. században földrengések, a kikötő eliszaposodása és a malária miatt fokozatosan elnéptelenedett. Lakóit Manfred szicíliai király a közeli Manfredoniába telepítette át.