A gazdasági stagnálás áll a munkanélküliség emelkedése mögött
A munkanélküliségi ráta az elmúlt időszakban ismét emelkedett, miután korábban először 5 százalék közelébe került, majd átmenetileg csökkent. A Portfolio értékelése szerint a jelenség hátterében elsősorban a 2023 és 2025 közötti gazdasági stagnálás áll: ezekben az években nem volt számottevő növekedés, mégis sokáig elmaradt a munkanélküliség látványos megugrása. A 4–5 százalék közötti ráta a rendszerváltás óta csak néhány időszakban számított alacsonynak, például a koronavírus-válság előtti munkaerőhiány idején és a járvány utáni újrainduláskor, míg 2020 előtt és 2022-ben a mutató a 3 százalékot közelítette.
A friss adatok nem támasztják alá a tömeges elbocsátások magyarázatát. A foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig új rekordot ért el, és megközelítette a 15–74 évesek körében mért 66 százalékot. A munkanélküliek számának növekedését inkább az okozza, hogy egyre több korábban inaktív ember lép be a munkaerőpiacra, de közülük nem mindenki talál azonnal állást. Az aktivitási ráta történelmi magasságba emelkedett, amit az új beruházások, a gyárak termelésének beindulása és az üres álláshelyek számának növekedése is magyarázhat.
A kisebb, körülbelül 0,5 százalékpontos ingadozásokat szezonális hatások és a statisztikai felmérés 0,3 százalékpontos mintavételi hibahatára is befolyásolja, ezért ezekből önmagukban nem érdemes tartós trendet levezetni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔