Trump az ENSZ-ben is közeli megállapodást ígért Ukrajnában és Iránban

Kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlésen beszélt Donald Trump. Előtte három jelentős hírcsatornát kitiltott a Fehér Házból, és minden jel szerint letett arról, hogy Grönlandot az Egyesült Államok részévé tegye. Amerikát virágzónak, erősebbnek és fényes jövőjűnek nevezte, feltehetőleg a csökkenő népszerűségére reagálva.

Iránról azt mondta, gyorsan kell döntenie: vagy hagyja újjáépülni a gazdaságot, vagy megsemmisíti a köztársaságot. Szerinte a novemberi félidős választások után köthet egyezséget az iráni vezetőkkel; ezt nem először állítja, feltehetőleg időt nyerve. Ismét azt mondta, hogy egy légicsapás elpusztította az iráni atomprogram nagy részét – bizonyíték nincs. Az orosz–ukrán háború végét közelebbinek tartotta, mint azt az emberek gondolnák.

A mesterséges intelligenciát az ipari forradalomnál nagyobb horderejűnek nevezte, és nem fogja elfojtani; az AI helyett szuperintelligenciáról beszélne, mert „sokkal jobban hangzik”. Kubában alapvető változást akar, a kommunista kormányt abszolút bukottnak nevezte, a cubai küldöttség kivonult. A közel háromnegyed órás beszéd Grönlanddal zárult: az Egyesült Államok, Dánia és Grönland megállapodott, hogy Washington fokozatosan növeli katonai jelenlétét, és két amerikai bázist létesítenek. Trump ezután Mette Frederiksen dán és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnökkel pózolt a már bejelentett megegyezés aláírása előtt.