Németország 2045-re tervezi a fosszilis tüzelőanyagok kivonását

Carsten Schneider német környezetvédelmi miniszter szerdán az ENSZ-közgyűlésen ismertette Németország ütemtervét: 2045-re kivezetnék a szenet, az olajat és a gázt. Európa legnagyobb gazdasága Franciaország és Hollandia után a harmadik ország, amely konkrét tervet adott a közel kétszáz állam 2023-as dubaji COP28-as vállalásához. A szociáldemokrata párti Schneider a függetlenséget, a megfizethetőséget és a klímavédelmet említette, és a döntést az iráni háborúhoz kötötte: ha a Hormuzi-szoros helyzete dönti el a napi munkába járás megfizethetőségét, az nem jó állapot. A 19 éves határidőt megvalósíthatónak tartja, és nemzetközi példát akar.

2024-ben a fosszilis energia a német fogyasztás 65 százalékát adta. Az olaj 98, a földgáz 95 százalékát importálták 76 milliárd euróért (86,5 milliárd dollár); ez az iráni háború miatt meredeken nőtt. Mira Jäger, a Greenpeace energetikai szakértője szerint a bejelentés jelet ad, miközben a kormány támogatja az olajipart, megtöri a fűtési átállást és lassítja a megújulókat. Fentje Jacobsen, a WWF klímapolitikai tanácsadója szerint az ütemterv meglévő kezdeményezéseket ismétel, miközben inkább gázra támaszkodnának. Katherina Reiche (kereszténydemokraták) energiaügyi miniszter a hálózat miatt új gázerőműveket akar, és a belső égésű autóknak nagyobb szerepet követel; ez ellentmond annak, hogy 2035-re az új személyautók 100 százaléka akkumulátoros elektromos lenne.