Új perekkel próbálják visszaszerezni a nácik által elrabolt műkincseket
Új amerikai jogszabályok nyomán ismét megnyithatnak olyan restitúciós pereket, amelyekben korábban múzeumok vagy más kulturális intézmények javára született jogerős döntés. A változások célja, hogy javítsák a náci korszakban elrabolt műkincsek örököseinek esélyeit, ám az érintett intézmények alkotmányossági és eljárásjogi kifogásokkal védekeznek.
Az egyik központi ügy a Thyssen-Bornemisza Gyűjtemény madridi alapítványát érinti. A per tárgya Camille Pissarro 1897-ben festett, a párizsi Rue Saint Honorét ábrázoló képe, amelyet a zsidó Lilly Neubauer 1939-ben a nácik kényszerére, az emigrációhoz szükséges vízumért cserébe adott el áron alul. Egy 2022-es döntés a spanyol jog alapján az alapítványnak ítélte a festményt, de a kaliforniai szabályok módosítása után a Legfelsőbb Bíróság 2025-ben újratárgyalást rendelt el. A 2026 áprilisában hatályba lépett szövetségi módosítás az elbirtoklásra és az időmúlásra való hivatkozást is kizárja ezekben az ügyekben.
A másik jelentős perben Marei von Saher örökösei Lucas Cranach 1530 körül készült Ádám és Éva diptichonját követelik vissza a Norton Simon Múzeumtól. A műveket Hermann Göring 1940-ben rabolta el Jacques Goudstikkertől. Bár az ügyet 2018-ban lezárták, 2026 szeptemberében új kereset indult. A fejlemények azt mutatják, hogy a holokauszt idején elrabolt, több százezer műtárgy tulajdonjogi vitái évtizedekkel később is komoly jogi és diplomáciai konfliktusokat okoznak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔