Százharminc éve született Reviczky Imre ezredes, a Jad Vasem első „világ igaza” díjasai között
Százharminc éve született Reviczky Imre, akit a jeruzsálemi Jad Vasem 1965-ben – vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszterrel együtt, már posztumusz – az elsők között tüntetett ki a Világ Igaza címmel. Alezredesként leváltotta a szadista keretparancsnokokat, megtiltotta az önkényeskedést, és a munkaszolgálatosoknak ugyanazt az élelmezést, egészségügyi ellátást és szabadságolást biztosította, mint a sorállománynak. Zsidó és román alárendeltjeit „uraim”, „fiaim” vagy „bajtársaim” megszólítással illette, és lehetővé tette a hozzátartozókkal való rendszeres kapcsolatot.
1944. március 19., a német megszállás után több ezer kiskorú vagy túlkoros zsidó férfit hívott be alakulatához, hogy megóvja őket a májusi deportálásoktól, és hadi érdekre hivatkozva többször megtagadta, hogy embereket vezényeljenek el. Október 15., Horthy sikertelen kiugrása és a nyilas hatalomátvétel után román katonáit menekülésre biztatta, zsidó munkaszolgálatosait pedig igyekezett távol tartani a németektől és a nyilasoktól. 1945 februárjában hűtlenség vádjával a sopronkőhidai fegyházba hurcolták; a halálos ítéletet a Vörös Hadsereg előretörése hiúsította meg. Az új Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága 1945-ben leigazolta, és ezredessé léptették elő. A kommunista hatalomátvétel után, 1950. február 1-jétől „horthysta tisztként” elbocsátották, a következő évben megfosztották nyugdíjától, fiát, Reviczky Ádámot koholt vádakkal börtönözték be. 75 százalékos hadirokkantként a Tüzelőanyag-kereskedelmi Vállalatnál szénlapátolással tartotta el családját. Nyugdíját – a romániai Előre, majd az Esti Budapest rehabilitációs követelése nyomán, erdélyi megmentettjei közbenjárására – alig egy-két hónappal 1957. február 16-i halála előtt kapta vissza. Temetésén katonai tiszteletadás és katolikus szertartás mellett az izraelita hitközség főrabbija is részt vett.
1957 nyarán az izraeli Volt Munkaszolgálatosok Szövetsége Jeruzsálemben ötven fából álló, róla elnevezett ligetet létesített; Izraelben négy városban utca viseli a nevét. Itthon a szélesebb ismertséget fia Vesztes háborúk – megnyert csaták című könyve is segítette. 1991. december 15-én posztumusz vezérőrnaggyá léptették elő; 2018 novemberében Kerényi Imre kezdeményezésére, Stremeny Géza szobrával avattak emlékművet a Fiumei úti sírkertben.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔