Trump–Hszi Csin-ping csúcs: négy fő tanulság a washingtoni találkozóból

Donald Trump és Hszi Csin-ping a Fehér Házban, Hszi háromnapos látogatásának második napján a kapcsolatok stabilizálására törekedtek, de az Irán, Tajvan, a mesterséges intelligencia és a kereskedelem körüli ellentétek nem oldódtak meg. Trump „nagyszerű találkozónak” nevezte, és 2016-os első megválasztása óta barátságot hangoztatott Hszivel. Visszatérésekor súlyos vámokat vetett ki Kínára, kereskedelmi háborút indítva; most enyhítenének, noha az alapvető nézeteltérések valószínűleg megmaradnak. Hszi a „Thuküdidész-csapdára” utalva felzárkózást, nem győztes-vesztes küzdelmet sürgetett.

A februárban az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni háború lezárta az Ormuzi-szorost, és felhajtotta az energiaárakat. Trump Kínától Teherán gazdasági elszigetelését és a szoros újranyitását kérte; Peking, Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, vonakodott, áttörést nem jelentettek. Hszi a júniusban rövidesen összeomlott fegyverszünet után is támogatja az ideiglenes megállapodáshoz való visszatérést. A Hszinhua szerint Hszi arra kérte Trumpot, hogy szálljon szembe a tajvani függetlenséggel, és kezelje a kérdést „óvatosan”. Trump májusban elhalasztotta egy 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomag jóváhagyását. Roger Wicker republikánus szenátor a pazar fogadtatást, Chris Van Hollen demokrata szenátor Trump autoriterekkel szembeni naivitását bírálta, Rand Paul republikánus szenátor a diplomáciát üdvözölte.