Ki dönti el, mi az igaz? Afrika hamis hírek elleni harca a szólásszabadság határán
Ghánától Mozambikig erősödik a hamis hírek elleni küzdelem, miközben a dezinformáció visszaszorítása szólásszabadsági garanciákat is követel, ami több afrikai kormányt kényelmetlen helyzetbe hoz. Túlzó WhatsApp-üzenet, manipuált TikTok-videó vagy látszólagos Facebook-riasztás különösen választások előtt tévesztheti meg az embereket; a mesterséges intelligencia pedig egyre könnyebbé teszi képek, hangok és videók hamisítását. Dani Madrid-Morales, a Sheffieldi Egyetem újságírás-oktatója a DW-nek azt mondta: nagyon kevés, ha egyáltalán van olyan ország, amely jól veszi fel a hamis hírek hatását. Ugyanakkor civil kezdeményezések is működnek: Dél-Afrikában az Africa Check és a Media Monitoring Africa együtt vizsgálja a fake news választási hatását, hasonló koalíciók vannak a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szenegálban is. Ezek jellemzően a kampányidőszakra koncentrálnak, máskor gyakran hiányzik a finanszírozás és a tartós társadalmi beágyazottság. Madrid-Morales három típust különböztet meg: csalásokat, amelyek ellen egyes kormányok nem lépnek fel kellően; külföldi befolyásolási műveleteket; valamint belföldi politikai dezinformációs kampányokat. A kormányok különösen az utóbbi iránt érdeklődnek, főként a Száhel-övezetben. Burkina Fasóban és Maliban a katonai vezetés médiát zárt be, újságírókat üldözött, külföldi tudósítókat utasított ki – szerinte inkább a magukról szóló negatív vagy hamis hírek terjedését akarják megakadályozni. Az Afrobarometer szerint a megkérdezettek több mint 60 százaléka értékeli pozitívan Kína politikai és gazdasági befolyását, az Egyesült Államokét 52 százalék; volt gyarmatosítóként Franciaország befolyását a francia nyelvű országokban csak 34 százalék látja kedvezően.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔