Hack Péter: miért maradtak titokban az ügynökakták a rendszerváltás után is
Az ügynökakták 1990 óta lezáratlan belpolitikai kérdésként kísérik Magyarországot. November 4-én a Tisza Párt kezdeményezésére megszavazott törvény alapján újabb kísérlet indult a titkosszolgálati múlt nyilvánosságra hozatalára, de az adatok kiadása és a megnyitás kivitelezése hullámokat vetett, és félrevitte az ügyet. Az Index Kibeszélőben Hack Péter emeritus professzor, a rendszerváltás utáni első parlament jogász-képviselője azt elemezte, miért vált kényelmetlenné a lépés, és miért szabotálták el a rendezést 36 éve.
Hack szerint az ügynökkérdés az átmeneti igazságszolgáltatás része: diktatúra után a jognak azzal kell szembenéznie, hogy maga az állam volt elkövető. Ide tartozik a kommunista bűnök büntetése, a politikai elítéltek rehabilitációja (például semmisségi törvények), a vagyoni kárpótlás, valamint a titkos együttműködők átvilágítása és a törvénytelenül szerzett megfigyelési adatok kezelése. Két területet élesen el kell választani: az ügynökök személyének tisztázását és a megfigyeltek magánszféráját. A teljes, ellenőrizetlen aktanyilvánosság az áldozatok intim adatait tenné közzé; az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára biztosít személyes kutatást, a jogrend mégis évtizedekig aránytalanul védte az ügynökök személyiségi jogait.
1990-ben Németh Miklós szűkített listát adott át; szeptemberben Demszky Gábor és Hack Péter azt javasolta, hogy esküvel járó tisztségviselőket értesítsenek érintettségükről, és ha nem mondanak le, tegyék nyilvánossá. Az MDF-kormány lesöpörte ezt, a többség és a történelmi egyházak miatt. Akkor még szovjet csapatok voltak az országban; a békés átmenet ára a radikális számonkérés elmaradása volt. A Horn-kormány (1994–1998) előtt az MDF átvilágítási törvényt fogadott el, amely döcögve működött. 2002-ben a Medgyessy-botrányban kiderült, hogy a D-209-es ügynök az akkori kormányfő volt; a Sólyom-bizottság sem hozott áttörést. A jobboldalnak az egyházi elöljárók és a gazdasági holdudvar, a baloldalnak a pártállami jogutódlás miatt nem állt érdekében a teljes nyitás.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔