Amerikai félidős választások: a demokraták megszerezték a kongresszus mindkét házát
A demokraták megszerezték az irányítást az amerikai kongresszus mindkét háza, a szenátus és a képviselőház felett, emellett több fontos kormányzói posztot is elnyertek. Bár számos mandátum sorsa még nem vált véglegessé, az eredményeket elsősorban a néhány kiélezett körzetben és államban dőlő „csatatér” alapján értékelik. A választás előtt a Cook Political Report hat szenátusi versenyt minősített teljesen nyitottnak; a demokratáknak ezek közül legalább hármat kellett megnyerniük a többséghez.
A 100 tagú szenátusban 33 rendes mandátumról és két időközi választásról döntöttek. A republikánusok a választás előtt többségben voltak, a szenátorok pedig hatéves ciklusokra kapnak megbízást. A 435 szavazati joggal rendelkező képviselői helyért kétévente tartanak választást. A demokraták 212 mandátummal indultak, így a többséghez legalább 218 helyre volt szükségük. A republikánusoknak a 18, előzetesen bizonytalannak tartott körzet mindegyikét meg kellett volna nyerniük, és további öt, demokraták felé hajló helyet is el kellett volna hódítaniuk.
A kormányzói választásokat 36 államban és három amerikai területen rendezték meg; a két nagy párt korábban egyaránt 18-18 kormányzói posztot birtokolt. A szenátusi időközi választásokat Floridában és Ohióban Marco Rubio, illetve JD Vance lemondása miatt írták ki. A kongresszus mindkét házának jóváhagyása általában szükséges a törvények elfogadásához, miközben a szenátus különösen fontos szerepet játszik a magas rangú kinevezések, a szerződések és a felelősségre vonási ügyek terén.