Nők és gyermekek is dolgoztak a kínai Agyaghadsereg szobrain
Az Agyaghadsereg szobrain megőrződött ujjlenyomatok új képet adnak arról, kik dolgoztak Csin Si Huang-ti első kínai császár síremlékének katonáin. A Journal of Cultural Heritage folyóiratban közölt kutatás 36 terrakottaszobron összesen 91 jól megőrződött lenyomatot azonosított, ezek közül 79-et vontak be a statisztikai elemzésbe. A nyomok többsége a harcosok karján maradt fenn, de páncélzaton, három esetben galléron, egy alkalommal pedig lábfejen is találtak vizsgálható mintát.
Az eredmények szerint a lenyomatoknak csak 45 százaléka származott felnőtt férfiaktól. A minták 32,7 százalékát felnőtt nők hagyták hátra, 22,3 százalékuk pedig 15 évnél fiatalabb gyermekekhez és serdülőkhöz köthető. Ez számszerűen is megcáfolja azt a korábbi, évtizedeken át uralkodó feltételezést, hogy a rendkívül nehéz kézműves munkát kizárólag felnőtt férfiak végezték.
A kutatók korábbi ismeretei szerint a szobrok elkészítésében a császári udvar mesterei és helyi kézművesek egyaránt részt vettek, az anyagvizsgálatok pedig legalább két műhely működésére utaltak. A mauzóleum és a hadsereg építése körülbelül Kr. e. 246-ban kezdődött, nagyjából negyven évig tartott, és történelmi becslések szerint több mint 700 ezer ember dolgozott rajta. A Kr. e. 210–209 körül eltemetett komplexumban több mint 8 ezer harcos, mintegy 670 ló és körülbelül 130 harci szekér található. A lelőhelyet 1974-ben fedezték fel, 1987 óta pedig az UNESCO világörökségének része.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔